Rejtélyek, sorsok, múmiák címmel nyílt időszakos kiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A megnyitó előtt sajtótájékoztató keretében ismertette a tárlatot Dr. Matskási István, a Magyar természettudományi Múzeum- és Dr. Pap Ildikó, az embertani Tár igazgatója.
A sajtótájékoztatót Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója nyitotta meg. Beszámolt arról, hogy a 6. nagy időszakos kiállítás ötlete egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg, amikor ellátogatott a Magyar Természetudományi Múzeumba, felkereste Matskási István főigazgatót, és együtt találták ki, hogy melyik kiállítást érdemes elhozni Csíkszeredába. Így született meg a döntés, hogy az 1994-ben, a váci kriptában feltárt 265 múmiából 14-et tárnak a helyi érdeklődők elé. A Rejtélyek, sorsok, múmiák kiállítást 2006-ban mutatták be először Budapesten kirobbanó sikerrel.
Gyarmati Zsolt reméli, ezzel az új tárlattal 200 ezerre nő az időszakos kiállításokat látogatók száma. Mint elmondta, a téma különlegessége a professzionális látványvilág tudástárral társítva és kiegészítve multimédiás rendszerekkel. Kiemelte, a múzeum térítésmentesen kölcsönözte ezt a kiállítást a Magyar természettudományi Múzeumtól. Antal Attila alpolgármester is jelen volt a ma tartott sajtótájékoztatón, aki azt reméli, a kiállítást megtekintve komoly indítattást kaphatnak a kis- és nagyiskolások a természettudományok irányába.
Dr. Matskási István a természettudomáyni Múzeum főigazgatója részletesen beszámolt a kiállított múmiák történetéről. Elmondta, 1994-ben a váci kriptában találtak rá a rengeteg festett koporsóra, miután pedig leemelték azok fedelét, 200 egykor elhúnyt papi és jobb módú polgári személy mumifikálódott testére találtak. A kriptában eltemetettek természetes úton, külső emberi beavatkozás nélkül konzerválódtak. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló klímája és a temetkezés módja tette lehetővé.
A templom építésze olyan kriptát tervezett, hogy végig szellős legyen, emellett a koporsókat fenyőforgácsokkal, illatos gyógynövényekkel feltöltött párnákkal bélelték- tudtuk meg a múzeum főigazgatójától. Matskási beszámolt arról is, hogy az egyiptomi múmiákkal ellentétben ezekben a testekben megmaradtak a belső szervek is, így az orvosoknak lehetőségük volt DNS vizsgálatokat végezni. Elmondta, hogy sokat segítettek az antropológiai kutatásokban, hogy a koporsókra rá voltka festve a nevek, emellett az anyakönyvi kivonatokat megtalálták a Váci püspükségnél, megtudhatták a betegségeket és az elhúnytak munkahelyét is. A feltárt 200 múmia az 1700-as évek közepéről ad egy képet az egykori városlakókról. Dr. Pap Ildikó, az Embertani Tár igazgatója elmondta, a Magyar természettudományi Múzeum 40 ezer ember maradványait őrzi. Mesélt az antropológusok munkáiról, akik 94-től immár lágy szövetű maradványokat is vizsgálnak, tágították kutatói körüket orvosokkal, radiológusokkal, szövetani analíziseket is végeztek, próbálták felkutatni a betegségek nyomait.
A sajtótájékoztató után Dr. Pap Ildikó körbevezette a sajtó képviselőit a kiállítás termein, elmondta, úgy építették fel a kiállítást, hogy a látogatónak olyan érzése legyen, mintha ő bontaná le a kripta köveit, ahol először egy kézt pillant meg egy koporsóban, majd belépve az első terembe kap egy képet az akkori váci polgárok életéről és feltárulnak előtte a kripta koporsói. Egyre bennebb haladva a termekben, a kiállított 14 mumifikálódott test egy egy rejtélyt, egy egy történetet von maga után.
A Rejtélyek, sorsok, múmiák című időszakos kiállítás júlis 31.-éig tekinthető meg a Csíki Székely Múzeumban.


Untitled Document
Untitled Document